kis ⏜ kultúr⏜kalamajka

Pajéhali!


Moszkva felett 11. - A Kijevi pályaudvar óratornya belülről

2017. május 07. - lucullus

thumb_img_6923_1024.jpgImádom a Kijevi pályaudvart és környékét Moszkvában. Azért is, mert kb 7 évet volt szerencsém élni a tőszomszédságában, most pedig szinte havonta utazom innét gyorsvonattal a reptérre, tehát megszokásból, de azért is, mert rengeteg gyönyörűséget rejt magában. Több mint 100 éves épület, ami egybesíti a bizánci, modern és számomra beazonosíthatatlan stílusokat, de van benne római diadalív (kettő is), római istenként ábrázolt szovjet kohómunkás- és utazók szobrai, szép freskók tömkelege, de még egy templom is ékesíti belülről. Először kínálkozott számomra egy lehetőség, hogy ezúttal ne átrohanjak rajta, hanem kényelmesen végigsétálva az összes épületen, megcsodálhassam bensőségét, némi "tárlatvezetéssel" egybekötve. Emellett exkluzív felmenetel is kínálkozott a pályaudvar óratornyába is, ami nagyon keveseknek adatik meg, és ezt nem lehet visszautasítani.  

A Kijevi pályaudvar (oroszul: Киевский вокзал) Moszkva kilenc fejpályaudvarának egyike. Innen indul és érkezik a dél- és közép-európai, valamint az ukrajnai vonatok túlnyomó része. Az állomást érinti a moszkvai metró 3-as, 4-es és 5-ös számú vonala.
Az állomás 1914 és 1918 között épült bizánci stílusban a hozzá tartozó 54 méter magas óratoronnyal. Eredetileg Brjanszki pályaudvarnak hívták. A csarnokot Ivan Rerberg és Vlagyimir Suhov tervezte. Az épület az akkori idők építészeti és mérnöki látványosságának számított.
A peronok mindegyike üvegtetővel fedett. Az üvegtető 321 méter hosszú, 47,9 méter széles és 30 méter magas, össztömege pedig meghaladja az 1250 tonnát. A munkálatok nyomai még ma is tisztán látszódnak, amelyek tovább emeli a grandiózus épület eleganciáját. (wikipedia). 

A dolog legizgalmasabb része persze maga az óratorony, ami 2010-ben még elég "sejtelmesen" és "indusztriálisan" nézett ki: 

kievi_regi.jpg

(ezért a képért köszönet a http://idu-shagayu.livejournal.com/2446560.html urban explorer blognak) 

Egy jellegtelen ajtó vezet ide a pályaudvar váróterméből, amire "No entry" van kiírva, magadtól sosem jönnél rá, hogy pont ez az ajtó vezet fel. (Azért, mert elég messze található a toronytól). Az ajtó felvisz a használaton kívüli 2. emeletre, ahonnan már egész máshogy néz ki az egész pályaudvar. Építési területen járunk, mindenhol beton, sitt, festék és hasonlók. A 2010-es kép után a tornyot és környékét elkezdték alaposan rendberakni, és ez a folyamat ma is tart. Útközben felfelé meg lehet tekintenünk az egész létesítmény villamosvezérlőjét, szellőztetőrendszerét. Az egész úgy néz ki, mint egy számtek szerverterem a valami gyárból, amihez a jó ég tudja csak, hogyan kapcsolódik egy fa, félkör alakú tető, amilyeneket Isztalmbulban látni. Nagyon elképzelhetetlen. Ennél már csak maga az óratorony izgalmasabb: egy körlépcsőn megyünk felfelé gyalog, fejünk felett magasan középen egy "házikó lóg".

 

 

Igen, talán ez a  legtalálóbb mód annak az épületnek a megnevezésére, ami a torony 4 oldalán lévő 4 óriásóráját irányítja, mozgatja. Alulról úgy néz ki, mintha egy palló lenne hányavetien átdobva a levegőben, rajta a házikó, ami felülről meg mintha tényleg lógna. Természetesen ez a házikó is "megnyílt" előttem: odabent pedig monoton kattogás hallatszik a múlt századból, és vígan irányítja a 4 óraórisát. (Miközben modernizálják a tornyot, megpróbálták ezt a rendszert is kicserélni "modernebbre", de az órák így mindig pontatlanok voltak, (magyarul késtek, és egy vasúti pályaudvar szempontjából nem feltételenül előnyös dolog) ezért - az egyébként halálpontos svájci mechanizmust  - meghagyták úgy, ahogy van. Csak lefestették a házikót pirosra. Elképesztően izgalmas pillanat volt ebbe a házikóba bemenni, és belehallgatni a történelmi kattogásba, ami 2 világháborúhoz és Moszkva teljes átalulásához is asszisztált. 4 óriásóra közt állni (belülről) sem kevésbé izgalmas - olyan, mintha valami szueprtitkos vagy rejtett dolgot művelnél. Az útnak ezzel még nem volt vége: a házikó felett még van 2 terem, ahonnan letekinthetünk a városba. Van egy szabadtéri erkélyszerűség, ahová sajnos most nem sikerült kimenni, pedig nagyo akartam. Ezek négy végéban áll 4 sasszobor, úgy kétméteresek, amelyek reppenésre készen állnak.  Egy emelettel feljebb van egy másik szoba, afféle kilátó, ahonnan úgyszinténpazar panoráma nyílik a városra: látjuk a Moscow City Ventert, Fehér Házat, Ukrajna szállót, Moszkva folyót, Nemzetek szökőkútját, Radisson Slavjanszkaja Hotelt, és rengeteg mást is. Innen még mindig vezet felfelé egy létra, ami már csak egy likszerű ablakhoz visz, de legközelebb szerintem ide is felnézek. Mert frenetikus az egész! 

További fotók: 

 

Videók: