Első moszkvai TV szereplésem. Raz TV (kb. Szórakoztató TV), a 15. perctől. Fúkuszban a chocoMe! 

Örömmel jelentjük, hogy végre erre is sor került: hosszú-hosszú idő után a Lucullus  BT ismét orosz vacsorát szervezett. Történt ez oly módon, hogy egy szupertitkos lehallgató-készülékkel elkaptunk egy beszélgetést arról, hogy “most, és itt van erre esély...”. És ezt jól megragadtuk.

Na ide azért jó eljönni, mert maga a felmenetel az ingyenes az indiai étterembe, ráadásul nem kell méregdrágán vásárolnod, hogy jó panorámát láss. És a kaják is finomak! Természetesen a chocoMe-t is feltornáztuk az egekbe. 

Gelendzsiket és Krasznodárt - amelyek konkrétan a «Krasznodári határterület» elnevezésű oroszországi szubjektum részeit képezik az Orosz Föderáció 85 db területi egységéből - is egyik kedvenc utazási célpontomhoz, a Kaukázushoz szokták besorolni.
(Noha oly sok kaukázusi dologgal nem igazán találkozunk benne.)
Az utazó lényegében nem is tudja pontosan, mire számítson, ha Moszkvából átrepül egy Fekete-tengeri üdülővárosba, onnan meg átbuszozik a határterület «fővárosába».
«Nyilván nem egy Dagesztán lesz», szól a hipotézisem, bár természetesen ez az utazás is tartogatott egy-két érdekességet. Mielőtt taglalnám ezeket, itt és most közbeszúrok egy intermezzót a Kaukázusról, hogy valamelyest mindenki tudja, merre is járunk.
A Kaukázus lényegében nem más, mint egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban, általában Európa délkeleti határának tekintik. Ezt mondja a Wikipedia. Szerintem ennél azért sokkal többről van itt szó: ez egy olyan «valami», ami nem elsősorban «hegyrendszer», hanem inkább «fogalomrendszer». Aki járt már «Na Kavkaze", az érti, miről hadoválok. A Föld egyik legizgalmasabb része ez, (valóban) magas hegyekkel, lélegzetelállító panorámákkal, mindenhol kóválygó állatokkal, szinte állandó háborúskodással, millió etnosszal, nem kevés őrülettel, megdöbbentően finom és gazdag étel- és italvilággal, ugyanakkor a legeslegjobb vendégszeretettel is.