2006. márciusában kongói - közép-afrikai vacsorát szerveztünk a Lucullus BT-vel. Az étlap két legkülönlegesebb dolga a manióka gyökér volt (manioc), illetve a krokodil (ngando). Egyiknek sem volt túl jó íze. Előbbi, mint a fás karalábé íz nélkül, utóbbi pedig enyhén mocsárízű, és nem túl gusztusos állagű volt. Abba már bele sem merek ondolni, mi lett volna akkor, ha a menüben lett volna majom? Mint ahogyan majdnem lett is, de a hús nem viselte jól a Közép-Afrikai Köztársaságból a repülőutat idefelé, ezért megromlott... A szakács, Michel nem merte feltenni az étlapra, de végül is nem baj, mert biztos, hogy kiverte volna a biztosítékot...

kongói krokodil